ádííí blog

Remélem mostanra mindenki megfestette a maga tojásait. Elégedetten nyugtázom az ünnep jelenlétét, bár én "Húsvét hétfőt" titulálom a klasszikus Húsvétnak. Piros színezett tojások, amik a meleg hatására megfestették fehér reklámtáskámat, egyedi mintázatot kölcsönözve annak. A Kinder ala meglepetéses tojások, amik kibontását az egész locsolósdi körút végéig verejtékezve vártam. A jó és a rossz csokinyúl fogalom elkülönülését ezen a jeles ünnepen értettem és éreztem meg. A teasütemények kényszeres rátukmálását a szegény kicsi gyerekre, aki már így is tele van szénsavas üdítők literszámnyi adagjaitól, amit minden háznál kapott.

Mostanra már eléggé elbújt a húsvéti nyulam. Nem is tudom, hol keressem. Azért locsolkodom, igaz már "öregebb" stílusba, nem megyek minden házhoz. Szeretteim így is örülnek, ha láthatnak, pláne, hogy egy impozáns illatú kölnivel jelölöm meg hajukat, ruhájukat ottjártamkor. A versválasztáson sem izgulok, egyszerűen vagy nem mondok semmit se, vagy frappánsan nem mondok semmit se, vagy végső soron a google segít a bajomon. 

Sonka, tojás, franciasali, lassan induljunk locsolkodni.

Kellemes Nyulat!