...Csak neked!
Megrendülnek a hegyek, a fák, a bokrok, minden amit a Föld alkotott,
amikor téged látott az ékes madár, ő is mintha egy gyönyörű ódát csipogott.
Érzem minden mozdulatban, rezdülésben, apró neszben létedet,
az ékes szólások magánhangzóján az ékezet belőled keletkezett.
Álmok tengerén ha belépni kívánok, csak magamba azt kívánom,
veled találkozzak a csodák országában azon égi szférákon.
S te majd jössz, elém lépsz és átkarolsz oly szépen, csendesen,
amikor szemedbe láthatom az egész világot oh, Életem.
Fortélyokkal teli természetben, ha támad a vad, mindenki reszket,
ha félsz, szorítsd meg kezem, és átkarol a napfény mindkettőnket menten.
Kellesz, mint virágoknak a harmat, természetnek a csend, városnak a nyüzsgés,
mint apró, pici bogárnak az elbújását szolgáló homok menti üdülés.
Az élet egy csoda, csak aki nem érzi, annak szomorú az élet íze,
pedig minden apró neszben észre kell venni a sugallatot íme.
Szomorú mosolyt ne fessen senki arcára az Isteni sugallat,
Csodás percekért élni kell és élni köteles, a szomorúságot sose hagyd!
Sorok végeztével, a mondatok is megteltek értelemmel,
nem húzom tovább az időt rímes képletekkel.
Csodálatos vagy, nem is hangoztatom már,
Csak egy szót súgok a füledbe, Szeretlek, Oh csak gyere már!
adííí (2010. január 18.)
Szeretlek! :)
UTOLSÓ KOMMENTEK: