Nyugodtan, mindenkire egy jó nagyot vigyorogva bámulok kifelé a busz ablakán, meleg van, iszonyatos meleg, de valamit enyhít ezen a körülményen a kattogó légkondi amit az arcomra irányítok. Felpezsdít! Kint munkások dolgoznak az út mentén, valaki hecceli a másikat, valaki szorgosan melózik, kinek hogyan tartja kedve, néha egy mentő szirénázva elsüvít a járat mellett, ezzel megtörtve a csendet. De én még továbbra is mosolygósra fogom a figurát, ugyan már, engem nem tudnak összezavarni. Néha be is csukom a szemem, mert a korán kelés megvisel, de csak pár percre, utána máris kémlelek kifelé, érdekes minden egyes kanyar számomra. A fülembe pedig halkan Vad Fruttik muzsikálnak:
június 16.-án ZP-ben, áh de jó lesz! ;)
UTOLSÓ KOMMENTEK: