Ez a végeláthatatlan vízmennyiség, ami már 2 napja hullik, és még biztosan ugyan ennyit is fog, picit lehangolja az embert. Ilyenkor még jobban mennék ki, szabadulnék a négy fal közül, bár amikor meg hétágra süt a Nap, akkor nincs benne ilyen erős vágyódás a természet felé. Néha nem igazodom ki magamom. Szerintem itt arról van szó, hogy valaki fogadást kötött az égiekkel ellenem, és az volt a terve, hogy inkább a jegyzeteimet bújjam, ahelyett, hogy teljesen fölöslegesen téblábolnék kint. A folyók partján élőket sajnálom, szegények megint szívnak a vízzel, az ÁRvízzel... Valaki mindig nagyobbat kap az élettől mint én, és még én vagyok kiakadva ezen ennyire. Nevetséges!
El is felejtem gyorsan ezt a hülyeséget.
Ajjajjaj! Még van két napom a 37 tételre... :D
UTOLSÓ KOMMENTEK: