Reggel még alig gondoltuk volna, hogy a déli órákban ilyen iszonyatos vihar lesz majd a futamon. Én még ennyire nem vártam az esőt, mint a mai napon. Olyan silány, színtelen volt számomra az első gyors, hogy erősen gondolkoztam azon, hogy leléceljek-e vagy maradjak-e még egy picit. Milyen jól döntöttem, hogy adtam magamnak még egy esélyt!
Száraz úton nem nagy kihívás versenyezni, na de ha beüt a krach, akkor ember legyen a talpán aki kordában tudja tartani a verdát. Az egy másik tényállás, hogy szegély Ladás cimbiknél nincs ám esőgumi, ők ilyennel nem számolnak, ha eső van, lesz ami lesz. A második gyors végére olyan eső kerekedett, hogy az emberek láncszerűen csapták elő az esőkabátokat, esernyőket, az autók meg csak jöttek és jöttek, de még hogyan... Tökmagozni, szotyizni meg ugye esőben nem lehet, csak a profik vállalták be az esernyő tartás-magozás párosítást. Ha a sok sörtől pedig bepipulva dolguk is akadt az akácok tővében, ott művészet volt könnyíteni magukon ilyen viharban. Na de ez más tészta. Iszonyat nagy élmény volt, ennyire még nem élveztem az esőt, és ezt az egész produkciót egybevéve, amit műveltek az aszfalton. Míg az első gyorson szépen, féktávon visszafogva, ahogyan kell, kikerülték a lassítót, addig a másodikba mintha észrem sem vették volna azokat. Állatkodás volt a köbön. Szegény safety guardot sajnáltam, mindenki csesztette minden egyes gumidobálás után, ő meg csak dolgozott mint az állat napi 5 kilóért. Inkább munkát vállalok egy hétre pékként, vagy állok fapofával a McDrive ablakában, mint sem, hogy ezt csináljam. Dióhéjban, amilyen élvezhetetlen volt az első gyors, olyan adrenalinos szagú lett a második, annak is az esőáztatta része.
Amikor lecsengett a második felvonás, tűkön ülve vártuk a harmadik jelenetet. Szakadó esőben, picit dideregve, már semmi sem tudott eltántorítani az egésztől, itt verseny lesz a javából ilyen csúszos, vizes utakon, gondoltuk... Aztán amennyire vártuk is, olyan meglepetésszerűen jött a hír, a harmadik fejezet etap szagú lesz. Ilyen káromkodó láncot még sose hallottam.
Mi meg élményekkel gazdagodva, vattacukor helyett, Trabant lökhárítót szorongatva baktattunk haza gyereknap alkalmából...
Jóra sikerült az idei Egom Rally, köszönjük Égiek! Hivatalos képek, eredmények a rally.hu-n várhatók véleményem szerint.
UTOLSÓ KOMMENTEK: