Képzelj el egy kakaóscsigát. Meglátod, eszméletlenül kívánod, porcukros, szinte tökéletes az egész megjelenése. Na mit csinálsz?! Elkezded szépen eszegetni a széléről és haladsz a belseje felé, vagy egyből kiszeded a közepét, a legpuhább, legédesebb részét, és csak utána hajtasz rá a szélső már egy picikét szárazabb részekre? Te milyen vagy?
Hányszor megesett már életem során, hogy a javát akartam a dolgoknak, de ami hozzá tartozott, az a szélső "kéreg", azzal mintha nem is foglalkoztam volna. This sucks! Mondják a műveltek, pedig ha kezdettől fogva megházomzva a dolgokat, járt volna el a kezünk és a szánk, nem ért volna csalódás. Ha kiszeded annak a nyamvadt csigának a közepét, attól még hátramarad a szárazabb része is, pedig milyen jó lett volna, ha másképp, egy picit átgondolva állsz a dolgokhoz. Ha a jót kívánod, és csak azt látod a dologban, attól még elő fog bukkanni a fanyarúbb része is a helyzetnek, bármennyire se figyeltél arra a kezdeteknél. A munka megérdemelt gyümölcse, nem egy elcsépelt mondás ez, meg persze a Lassan jársz tovább élsz! cíművel karöltve. Igazából ezeket egyszerű leírni, kiírni, csak amíg Te nem így teszed, addig hiába mentorál bárki is, így vagyok magammal is. Tudom, hogy mit, milyen sorrendbe csináltam szarul, mégse úgy tettem, ahogy a józan ész kívánta volna, ebből meg csak mélyeb kudarcok érhetik az embert, amit meg józan gondolkádású, érző ember nem hiszem, hogy kíván magának, és embertársának sem. Bűvős cikk ez a kakaóscsiga, kanyarog, édes is, meg a széle száraz is, porcukros, de a szélére már abból se jutott olyan sok, picit az életre hajaz ez az ártatlan péksütemény... Majd ha legközelebb ilyet fogyasztasz, tudd, hogy hogyan állsz hozzá... de a csalóka, csábító külső Sohase tévesszen meg, ennyi csupán trükk.
UTOLSÓ KOMMENTEK: